Kedves vendégünk !
ezőhegyes Város
Önkormányzati Képviselő-testülete és polgárai nevében tisztelettel köszöntöm Önt városunk honlapján.
Öröm számomra, hogy internetes kalandozása során felkereste oldalainkat, melyről részletes információt kaphat múltunkról, jelenünkről, kultúrális
életünkről, sportunkról, gazdaságunkról, szolgáltatásainkról, valamint minadozon érdekességekről, melyek életünkkel kapcsolatosak.
Azt reméljük, hogy a folyamatosan újuló, állandó aktualitásokkal bővülő honlapunk segítségével sikerül olyan információra szert tennie, amelyek
felkeltik az érdeklődését irántunk. Mi csak egy kicsiny pont vagyunk az óriási világban, de a számítástechnika lehetővé tette, hogy leküzdjük a
távolságokat, a világ valamennyi szegletébe eljutassuk, kapcsolatokat teremthessünk.
Reméljük, hogy ezek a kapcsolatok és a városunkról alkotott virtuális kép arra fogja ösztönözni Önt, hogy személyesen is ellátogasson majd hozzánk. Itt, a valóságban is megtapasztalhatja a Dél-Alföld egyik leghangulatosabb parkvárosának, Mezőhegyes polgárainak életét és rendkívüli
vendégszeretetét.
Csanádi István
Mezőhegyes polgármestere
Mezőhegyes város címere
város címere
csonka: álló, kerektalpú, köldökében zölddel és arannyal vágott pajzs.
A (felső) zöld mezőben boltíves arany kapu lebeg, az (alsó) arany mezőben tüzes fekete paripa ágaskodik.
Az arany mező a település nagy múltját és jeles lakóit idézi. A zöld mező egyrészt kifejezi azt, hogy a város határa kiváló legelő és
termőföld (olyannyira, hogy pl. századunkban sikeresen kísérleteztek még a rizstermesztéssel is).
Az ágaskodó tüzes szemű (animatus) paripa jelképei, hogy a helybéliek, a magyarságra mindig is jellemzően, nagy kedvelői voltak a
lovaknak.
Az arany kapu utal a települést jellemző boltíves épületekre, stilizáltan megörökíti a város egyedi építészeti emlékét.
Mezőhegyes neve elválaszthatalanul kötödik a lóhoz, lótenyésztéshez. A császári és királyi ménesintézetet II József császár alapította 1784 december 20-án, így alakult meg Magyarország első állami ménese. A ménes egyedülálló kincsünk, évszázados épületeink, kiemelkedő agrár építészeti emlékeink, az alföldi táj jellegzetességét megtörő erdői és a város ligeteinek különleges fái sajátos, tradiciókat árasztó mikroklimát kölcsönöznek Mezőhegyesnek. A település neve 1421-ben szerepel először Mezeoheges formában, de ez a térség már jóval az időszámítás előtt lakott terület volt. 1872 óta nagyközség, majd 1989 március 1-én várossá lépett elő. Lakossága 6000 fő. A városkép sajátos, gyedülálló, köszönhetően a város egészére jellemző nagy kiterjedésű ligeteknek, parkoknak és a ménesintézetnek, amelyhez igazodva alakult ki Mezőhegyes város mai képe.
