Kedves vendégünk !

ezőhegyes Város Önkor-  mányzati Képviselő-testülete és polgárai nevében tisz-  telettel köszöntöm Önt vá-  rosunk honlapján. Öröm számomra, hogy internetes kalandozása során felkereste oldalainkat, melyről részle-  tes információt kaphat múltunkról, jelenünkről, kultúrális életünkről, sportunkról, gazdaságunkról, szolgál-  tatásainkról, valamint minadozon érdekességekről, melyek életünkkel kapcsolatosak. Azt reméljük, hogy a folyamatosan újuló, állandó aktualitásokkal bővülő honlapunk segítségével sikerül olyan információra szert tennie, amelyek felkeltik az érdeklődését irántunk. Mi csak egy kicsiny pont vagyunk az óriási világban, de a számítástechnika lehetővé tette, hogy leküzdjük a távolságokat, a világ valamennyi szegletébe eljutassuk, kapcsolatokat teremthessünk. Reméljük, hogy ezek a kapcsolatok és a városunkról alkotott virtuális kép arra fogja ösztönözni Önt, hogy személyesen is ellátogasson majd hozzánk. Itt, a valóságban is megtapasztalhatja a Dél-Alföld egyik leghangulatosabb parkvárosának, Mezőhegyes polgárainak életét és rendkívüli vendégszeretetét.

Csanádi István           
Mezőhegyes polgármestere

Mezőhegyes város címere

város címere csonka: álló, kerektalpú, köldökében zölddel és arannyal vágott pajzs. A (felső) zöld mezőben boltíves arany kapu lebeg, az (alsó) arany mezőben tüzes fekete paripa ágaskodik. Az arany mező a település nagy múltját és jeles lakóit idézi. A zöld mező egyrészt kifejezi azt, hogy a város határa kiváló legelő és termőföld (olyannyira, hogy pl. századunkban sikeresen kísérleteztek még a rizstermesztéssel is). Az ágaskodó tüzes szemű (animatus) paripa jelképei, hogy a helybéliek, a magyarságra mindig is jellemzően, nagy kedvelői voltak a lovaknak. Az arany kapu utal a települést jellemző boltíves épületekre, stilizáltan megörökíti a város egyedi építészeti emlékét.

Mezőhegyes neve elválaszthatalanul kötödik a lóhoz, lótenyésztéshez. A császári és királyi ménesintézetet II József császár alapította 1784 december 20-án, így alakult meg Magyarország első állami ménese. A ménes egyedülálló kincsünk, évszázados épületeink, kiemelkedő agrár építészeti emlékeink, az alföldi táj jellegzetességét megtörő erdői és a város ligeteinek különleges fái sajátos, tradiciókat árasztó mikroklimát kölcsönöznek Mezőhegyesnek. A település neve 1421-ben szerepel először Mezeoheges formában, de ez a térség már jóval az időszámítás előtt lakott terület volt. 1872 óta nagyközség, majd 1989 március 1-én várossá lépett elő. Lakossága 6000 fő. A városkép sajátos, gyedülálló, köszönhetően a város egészére jellemző nagy kiterjedésű ligeteknek, parkoknak és a ménesintézetnek, amelyhez igazodva alakult ki Mezőhegyes város mai képe.