Műemléki képek betöltése...
MEZŐHEGYES MŰEMLÉKEI

A ménesintézet alapítása előtt:



Mezőhegyes nevét egy 1421-es oklevél említi "Mezewheges" formában. Rogerius megemlékezik krónikájában a tatárok környékbeli pusztításáról.
"Az Újfalunak nevezett peregi körülsáncolt helyen hetven falu ide menekült népét hányták kardélre 1241 véres tavaszán Kádán vezér tatárai." IV. Béla az idemenekült kunoknak adta szálláshelyül. Luxemburgi Zsigmond Hunyadi Jánosnak adományozta a területet. Halála után a birtok Mátyásra és Szilágyi Erzsébetre szállt. Az 1557-ből keltezett török defter 31 házat számlált a területen, Mezőhegyesen 4, Peregen 5, Csatló-Kamaráson 22 házat talált. A török után a néptelen puszta a csanádi püspök birtokába került, majd a szerb határőrvidékhez csatolták. A határkörzet később a Bánátba helyeződött át. A pusztákat előbb bérbe adták, majd egyik tulajdonos a másikat váltotta, ami azzal járt együtt, hogy az itt maradó kevés számú lakost súlyosan kizsákmányolták. Amikor a kincstár Mezőhegyest 1784-ben birtokba vette, a környék teljesen lakatlan pusztaság volt.

A ménesintézet alapítása:

A Mária Terézia kori örökösödési háborúkban lecsökkent lóállomány frissítésére állami ménest kellett felállítani, amely úgy számszerűen mint minőségileg hivatott volt a lóállományt pótolni. Mezőhegyes újjátelepülését Csekonics József vérteskapitánynak köszönheti, akinek javaslatára II. József a katonai ménesintézetet itt létesítette. A Császári és Királyi Ménesintézet alapítólevelét 1784. december 20-án írták alá. Kétszáz kőműves és százötven ácsmester kezdte meg a mindmáig impozáns épület-együttes kialakítását.

A gazdaság

A gazdaságban az 1810-es években termelt növények (zab, őszi árpa, búza) mellé 1834-es kimutatás szerint a rozs, a tavaszi árpa, repce, muhar, baltacim és a sárgarépa, majd gomborka és mustár sorakozott. 1843-ban kezdték el először termeszteni a kukoricát.
A lovak mellett szarvasmarha tenyésztésével is foglalkoztak. Az 1800-as évek elején átlagos állatlétszám: 5000 darab ló és 10000 darab szarvasmarha volt. Később a lovak száma a 13000 darabot is elérte. A szabadságharc előtt az átlagos létszám 1300 ember volt, zömmel katonai személyzet, nemzetiségre nézve: magyar, német, román, szerb, szlovák és francia.
1814-15-ben több eredménytelen kísérlet után megindul a fásítás is. Előbb fasorok, majd az istállók melletti védőfásítás, később erdők telepítése formájában.
1867-ig Mezőhegyes közvetlenül Béscsből irányított katonai intézmény volt. 1869-ben került Királyi Állami Ménesbirtok néven magyar állami tulajonba. A polgári irányítás mellett 1944-ig katonai méntelep is működött itt.

Pesty Frigyes (1823-1889) akadémiai levelező tag kezdeményezésére a Helytartótanács 1864-ben adott utasítást az akkori Magyarország összes helyiségének, hogy gyűjtsék össze a határukban ismert földrajzi neveket és a hozzájuk fűződő hagyományokat.
A nyomtatott kérdőívek az alábbi kérdéseket tartalmazták:
"1. A megyének, kerületnek, járásnak, széknek neve, ahová a helység tartozik. A terület ezen politikai felosztásán kívül némelykor vidék, környék, táj is bír külön nevezéssel, vagy több falvak csoportozata közös név alatt ismertetik. A hol ilyesmi előfordul, az összeírásban figyelembe veendő, és ha lehet magyarázandó.
2. A községnek, városnak hányféle neve él most; melyik neve bír csak helybeli elterjedéssel, melyik ismeretes országszerte.
3. Volt-e hajdan a községnek más elnevezése? Vagy tán csak különfélekép iratott a' mostani helynév?
4. A község mikor említtetik legkorábban.
5. Honnan népesítetett?
6. Mit lehet tudni köztudomásból, hagyományból, írott vagy nyomtatott emlékből a név eredetéről, értelméről, mindegyik nevű helynévre nézve?
7. A község határában előforduló többi topographiai nevek, például: mező, dülő, szántó."

"26. HELYNEVEK

POLITICAI KÖZIGAZGATÁSI TEENDŐKRE NÉZVE
PITVAROS KÖZSÉGHEZ CSATOLT CS.KIR. MEZŐHEGYESI PUSZTÁRÓL

1. Mezőhegyesi puszta Csanád megye Palotai Szolgabirói járásban kebe-lezett Pitvaros Községhez tartozik.
2. Eme pusztának tudtunkkal, és hagyományilag is, soha más neve nem vólt.
3. Eme pusztának neve soha másként nem iratott.
4. Maga Cs. Kir. Ménes Intézeti Parancsnokság sem tud felelni.
5. Katonai telep.
6. Hagyományból tudjúk, hogy Mezőhegyes onnan vette nevét, hogy talán egész honunkban nincs oly nagy puszta, melyben egy vizenyős lapály ne lenne, innen vette nevét, hegyes mező, 's let belőle megfordít-va Mezőhegyes.
7. Eme puszta oszlík kerületre, ugy mint Mezőhegyes, Fetskés, Kamarás és Pereg nevezetűekre, a' Mezőhegyesi kerület onnan vette nevét, mert a' két bel hodályhoz, hol a' katonaság székel, leg közeleb van, illetőleg ezen hodályok benne vannak, nevük Kis és Nagy hodály. Peregnek azért hivatik a másik kerület, mert legkőzelebb esik Arad megyei Pereg községhez. A Fetskés és Kamarási kerűletek neveit helyesen magyarázni nem tudjúk. Határos Mezőhegyes Batonya, Nagylak, Kis Új Pereg, Német Pereg, Kis Pereg, Ambrózfalva, Nagy Mayláth, Tót Komlos Községek és városokkal, a kaszaperi, kovátsházi és Tompai pusztákkal, területe 36000 1600 négy-szögöleg hold.

Pitvaros Április 20-án, 1864.
Pitvaros község Elöljárói
Bernula Mihály biró
Gubinyi Mátyás adószedő
Pohanyaecz János eskütt gazda
Simon jegyző Zilman Mihály esküdt"
(Pesty Frigyes Helynévtárából)

Petőfi sétány - lugasépítmény - törzsszáma: 9301

A lugasépítmény 1923-ban épült. A sétány az állomástól a Centrál Hotelig 13 db öntött, kovácsoltvas lugaskapu alatt vezet.

 
Petőfi sétány - fatornácos bazárépület - törzsszáma: 9302
A fatornácos pavilon 1938-ban épült.

 
Petőfi sétány - faverandás pavilon - törzsszáma: 9313
Az építmény 1939-ben épült "centrál" stílusban.

 
Csekonits park - víztorony és szivattyúház - törzsszáma: 9298

A víztorony és a szivattyúház 1888-ban eklektikus stílusban épült. Az elővárosi eklektika vakolat és nyerstégla kombinációjú architektúrájának szép példája. Az épület tartályháza fagerendás, kívülről faburkolatú.


 
Hild János tér - központi magtár - törzsszáma: 4311

Az épület 1805. körül empire stílusban épült, Hild János tervei alapján. Jellegzetes homlokzatát a hosszoldalán 27 íves, a rövid oldalán 3 íves pillérsorral alakították ki, mely szerkezetileg és esztétikailag is igen kedvező megoldás. Az ország legreprezentatívabb magtáraként emlegetik azt a kétszintes, a tetőtérben további két magtárszinttel rendelkező épületet.


 
Jung József tér 2. - volt Hangai vendégfogadó - törzsszáma: 9664

A volt Hangai vendégfogadó, késő copf stílusban 1789-ben épült, tervezője Jung József. Emeletes, 11 tengelyes homlokzatú, a földszinten csehsüveges boltozatta, pincéje hosszdongával, lépcsőháza boltozott, a lépcsőket fa bábkorlát szegélyezi. A volt fogadó mögött, az épülettel párhuzamosan helyezkedik el a volt istálló, kocsiszín épülete
(ma lakóház).


 
Kossuth u. 10. - gabonaforgalmi tárház, volt öregcsűr-törzsszáma: 9303

Hild János tervei szerint 1796-1810 között épült. Az öregcsűr a legrégebbi magtárépület a gazdaságban. Földszint és két tetőtéri szintes, csonkakontyos tetejű, emeletes középrizalittal kialakított épület. Belsejében íves faszerkezetek találhatóak.

 
Kossuth u. 12.- főépítészi villa - törzsszáma: 9294

Az építészeti telep vezetőmérnökének háza, építészeti hivatala 1864-ben épült. Az épületet később toldották, illetve a felújítás során részben átalakították.

 
Kossuth u. 24. - volt újkaszárnya - törzsszáma: 9304
Az 1786-88 körül, közvetlenül a Ménesintézet alapítása után épített épületegyüttes az akkor még csak tervezett reprezentatív központtól keletre épült, feltehetőleg egy időben az Ómezői II., III. sz. kaszárnyákkal.
Az épület közel 100 m hosszú, harántdonga soros, részben alápincézett közkatonaszállásból és egy tiszthelyettesi lakásból állt. (Ma többlakásos társasház.)

 
Kossuth u. 39. - iker szárazmalom - törzsszáma: 9305

A Mezőhegyesi Molnártelep két szárazmalommal és a főmolnár házával 1789-ben épült. Az iker szárazmalom az országban egyedülálló. Az épületegyüttes fennmaradt eredeti tervlapjai, valamint 1884-es felmérési-átalakítási rajza alapján rekonstruálható lenne. 1880-as években kovácsműhellyé alakították az épületet, mely ma is műhelyként funkcionál.

 
Kossuth u. 43-45 - volt sütöde-pekeráj-szárazmalom - törzsszáma: 9306

 

Épült 1788-ban, barokk stílusban, a birtok dolgozóinak ellátását szolgálta. Jellegzetes térsora volt a malom, a lisztraktár, a dagasztó, három kemence, a kenyérraktár és a péklakás. Sajnos az épület átépült.

 
Kossuth u. 53. - volt állatjárványkorház, elkülönítő istálló - törzsszáma: 9295

A volt állatjárványkorház elkülönítő szállásai az 1860-as években épültek. A korház megszűnésével szerény igényű lakásokká alakították át.

 
Kossuth u. 55. - volt állatjárványkórházi elkülönítő istálló - törzsszáma: 9296

 
Kossuth u. 57. - volt állatjárványkórházi elkülönítő istálló - törzsszáma: 9297

A volt állatjárványkorház elkülönítő szállásai az 1860-as években épültek. A korház megszűnésével szerény igényű lakásokká alakították át.

 
Kozma F. u. 6. - Csikóscsárda - törzsszáma: 9286

Az L alakú, ív-pilléres tornácú, alápincézett épület eredetileg későbarokk-empire stílusban épült 1800 előtt. Az átépítés következtében az épület városképi megjelenése nagy mértékben sérült.

 
Kozma Ferenc u. 9. - volt kettős tiszti lak - törzsszáma: 9287

Az épület 1900 körül épült, földszintes épület. Lakások találhatóak benne

 
Kozma Ferenc u. 11. - volt nőtlen tiszti lak - törzsszáma: 9288

1912-13-ban épült a nőtlen tiszti lak ("kantár"). Stílusában a szemben lévő Centrál Szállóhoz illeszkedik, eklektikus, egyemeletes fachwerkes homlokzati részletekben gazdag épület.

 
Kozma F. u. 14. - volt kettős tiszti lak - törzsszáma: 9289

 
Kozma Ferenc u. 19. - volt óvoda (ma lakóház)

Az 1860-as években a tiszti lakokkal egy időben épült, földszintes, romantikus stílusú óvoda, ma többlakásos magántulajdonú társasház.

 
Kozma Ferenc u. - fedett lovarda - törzsszáma: 802

A fedett ún. téli lovarda 1809 körül épült, Hild János tervei szerint. Az épület korábbi állapotát bemutató ábrázoláson a nyugati homlokzatán toronnyal és a maitól eltérő fedélszékkel mutatja. Az épületet 1885-ben építették át a mai formájára.

 
Kozma Ferenc u. 22. - Centrál Hotel - törzsszáma: 9450

1885-ben épült fachwerkes szállóépület a mai Magyarország területén ritka hírmondója e típusnak. Jellegzetes architektúrája meghatározó volt a környezet beépítésére is.
Az épület eredetileg zsindellyel volt fedve, melyet 1937-ben piros palára cseréltek. Jelenleg az épület földszintjén étterem, vendéglátó egység üzemel. 2013-tól Városházaként is funkcionál.

 
Kozma Ferenc u. 23. - volt mészárszéki intézői villa - törzsszáma: 9291

Az 1864-ben épült intézői villa és irodaépület jelenleg a szakközépiskola és szakmunkásképző intézethez tartozik.

 
Kozma Ferenc u. 24. - r.k. plébániaház - törzsszáma: 9307

Az épület 847-ben épült, majd 1864-ben bővítették. Az íves déli oromzatával és téglakerítésével értékes építészeti, városképi eleme a központ műemlék együttesének.

 
 
Kozma Ferenc u. 28. - déli nagy diadalív - törzsszáma: 9309

A reprezentatív központot déli irányból záró diadalív 1807-ben épült, Hild János tervei szerint.

 
Kozma Ferenc u. 28. - volt déli kaszárnya - törzsszáma: 9308

Jung József tervei alapján 1790-ben épült, copf stílusban. Egyemeletes, a földszintje boltozott, mindkét szint előtt kosárív-pillérsoros tornác húzódik. Az épület jelenleg lakóépületként funkcionál.

 

Kozma Ferenc u. 30. - volt ménesparancsnoki épület - törzsszáma: 9310

A reprezentatív központban álló épületet Jung József tervei szerint 1790-ben építették. Emeletes, középrizalitos épület, a rizalit emeleti faveran-dáját az 1880-as években kapta. Jelenleg az épület az Állami Ménesbirtok Rt. központi székháza.

 
Kozma Ferenc u. 32. - északi nagy diadalív - törzsszáma: 9312

A diadalívet 1807-ben építették, empire stílusban. Az építésze Hild János volt.

 
Kozma Ferenc u. 32. - volt északi reprezentatív kaszárnya - törzsszáma: 9311

Az épületet Jung József tervei alapján 1790-ben építették, copf stílusban. Az emeletes épület földszintje és pincéje boltozott. A két szinten árkádív húzódik. Az épület jelenleg szállodai funkciót lát el.

 
21 major. - fa harangláb - törzsszáma: 9328
(73-AS MAJORBÓL ÁTTELEPÍTVE.)
 
 
Posta u. - MÁV felvételi épület - törzsszáma: 9299

Az 1883-ban épült fatornácos, arabeszkes faoromzat díszítésű földszintes állomásépület egyike azon kevés állomásnak, melyek a 19. sz. végén járatos igényes típustervek alapján épültek a MÁV vonalain.

 
Posta u. 1. - volt vadász vendéglő - törzsszáma: 9300

Volt vadászvendéglő, faverandás, íves ablakú, földszintes épülete 1895-ben épült. A K.u.K-s eklektikus stílus jellegzetességeit viseli magán, és közeli rokonságot mutat a mezőhegyesi nőtlen tiszti la építészeti karak-terével. 1981-ben újították fel az épületet.

 
Szent György tér - r.k. templom - törzsszáma: 9665

V. Ferdinánd 1843-ban engedélyezte egy önálló templom építését, melyet Handl Ferdinánd építőmester tervezett. (Az intézet alapításától kezdve volt pap Mezőhegyesen, mint katonai lelkész, kápláni státuszban. 1790-től a parancsnoksági épület földszintjén volt a kápolna. A klasszicista templomot 1846. július 12-én szentelték fel. A belső berendezést 1936-ban modernizálták.

 
Szent György tér 1. - iskola, volt emberkóroda - törzsszáma: 9292

Klasszicista stílusban, 1847-ben épült az emeletes emberkóroda. A főépület mellett épület a gőzfürdő, egy nagyobb közös medencével, kádfürdővel. (elbontásra kerültek) Az épület 1923. óta iskola.

 
Szent György tér 3. - volt kórházigazgatói lak és gyógyszertár - törzsszáma: 9293

A városi önkormányzat kórháza 1890. körül épült a szomszédos emberkórodához csatlakozva. Az épületet többször bővítették, átalakították.

 
18-as major - gabonaüzemi zabsilótorony - törzsszáma: 9316

A boltozatos manzardtetős torony 1830-ban épült. A birtokon 1830 és 32 között terjedt el ez az új épülettípus. Ezek közül már csak 7 maradt fenn. A toronyba felülről öntötték be a zabot, ami egymást keresztező lamellák között keveredve, szellőzve ért le a lefejtőzsákhoz. A torony befogadóképessége 500 mázsa volt.

 
39-es major (Árokospuszta) - zabsilótorony - törzsszáma: 9321

A boltozatos manzardtetős torony 1830-ban épült. A birtokon 1830 és 32 között terjedt el ez az új épülettípus. Ezek közül már csak 7 maradt fenn. A toronyba felülről öntötték be a zabot, ami egymást keresztező lamellák között keveredve, szellőzve ért le a lefejtőzsákhoz. A torony befogadóképessége 500 mázsa volt.

 
73-os major - zabsilótorony - törzsszáma: 9327

A boltozatos manzardtetős torony 1830-ban épült. A birtokon 1830 és 32 között terjedt el ez az új épülettípus. Ezek közül már csak 7 maradt fenn. A toronyba felülről öntötték be a zabot, ami egymást keresztező lamellák között keveredve, szellőzve ért le a lefejtőzsákhoz. A torony befogadóképessége 500 mázsa volt.

 
23-as major (Fűperegpuszta) - zabsilótorony - törzsszáma: 9319

1830. körül épült, boltozott, manzárdtetős épület, ma víztoronyként üzemel.

 
21-es major (Kamaráspuszta) - kerületközponti magtár - törzsszáma: 9318

A magtár 1864-ben épült, az eredeti terve megtalálható., a tervet A. Zellenka írta alá. Az épület kétemeletes + egy szint a tetőtérben, 5+1+6+1+5 tengelyes, ívsor nélküli, sima homlokzatú.

 
Kozma Ferenc utca - Fa harangláb - törzsszáma: 9315
Minden majorban volt ehhez hasonló az 1870-es években.
Ébresztésre, munkaidő-jelzésekre, valamint ünnepségek és tűz esetén használták.
A harangláb eredetileg a 73-as majorban állt.
 
81-es major (Külsőfecskéspuszta) - zabsilótorony - törzsszáma: 9329
 

A boltozatos manzardtetős torony 1830-ban épült. A birtokon 1830 és 32 között terjedt el ez az új épülettípus. Ezek közül már csak 7 maradt fenn.

 
48-as major (Külsőpereg-Rákóczi) - csikóslak - törzsszáma: 9322
 
Az épület kialakítását tekintve hasonló a 18-as majorban található két putrihoz. Méretét tekintve ez az épület nagyobb.
 
0330/1 - Erdészlak - törzsszáma: 9314
Erdészház, empire, épült 1810 körül, ma már csak a romjai láthatók. Sajnos az épület leomlott, már a romjai sem igazán fedezhetek fel.
 
18-as major (Ómezőhegyes 25) - csikóslakok - törzsszámai: 4288, 4289

Földbesüllyesztett, apsziskonyhás, külsőkemencés, boltozott épületek. 1785-ben épült késő barokk stílusban. Az épületek funkciója fel-tételezett. Az egyik variáció szerint a lovakat betanító csikósok laktak és étkeztek benne. A másik feltételezés szerint a két putri csak köz-étkeztetés célját szolgálta. Helyi adatközlők szerint az épületek nem voltak fedett padlástérrel ellátva.

 
18-as major - zabsilótorony - törzsszáma: 9323
 

A boltozatos manzardtetős torony 1830-ban épült. A birtokon 1830 és 32 között terjedt el ez az új épülettípus. Ezek közül már csak 7 maradt fenn. A toronyba felülről öntötték be a zabot, ami egymást keresztező lamellák között keveredve, szellőzve ért le a lefejtőzsákhoz. A torony befogadóképessége 500 mázsa volt.

 
57-es major (Belsőpereg-puszta) - Gluzek Gyula elevátor-magtár - törzsszáma: 9324

Gluzek Gyula elevátor-magtár eklektikus stílusban 1888-ban épült, mint világszabadalom. Térbeli facsövei osztályozták a kukoricát, gépi szállítóemelő-rostáló berendezésekkel volt felszerelve. 300 vagon befogadó képességű, hat emeletes épület volt. 1981-ben tűzvész következtében az elevátor rész kiégett.

 
57-es major (Belsőperegpuszta) - Komlószárító - törzsszáma: 9325

Az épület pontos építéstörténete nem ismert. Eddigi ismereteink szerint 1928-ban átépítették. (Az átépítéskor készült rajzok megvannak)

 

57-es major - (Belsőperegpuszta) - központi magtár - törzsszáma: 9325


57-es major (Belsőperegpuszta) - Fa harangláb - törzsszáma: 9326

A major központi részén 1870 körül állították. a haranglábat.

 
28-as major (Újmezőhegyes) - fa harangláb - törzsszáma: 9320

1870. körül készült. Régen munkások ébresztéséhez, a munkakezdés és az istentiszteletek kezdésének jelzéséhez, illetve tűz jelzésére használták. Elvitték a központi telepre.

 
18-as major - sertéstelepi zabsilótorony - törzsszáma: 9317

A boltozatos manzardtetős torony 1830-ban épült. A birtokon 1830 és 32 között terjedt el ez az új épülettípus. Ezek közül már csak 7 maradt fenn.
A toronyba felülről öntötték be a zabot, ami egymást keresztező lamellák között keveredve, szellőzve ért le a lefejtőzsákhoz. A torony befogadóképessége 500 mázsa volt.

 
Kozma Ferenc utca 15 - Óvoda, ma lakóház, orvosi rendelő - törzsszáma: 9290

Az 1860-as években a tiszti lakokkal egy idben épült, földszintes, romantikus stílusú óvoda. Az épület állaga jó, karbantartott. Homlokzati jegyeit részben eltüntették, elfedték, így az épület által nyújtott látvány nagyban csorbult. Az épület tetszerkezete is vegyes képet mutat, mivel a középs harmadában (valószínleg egy lakrészhez tartozóan) más a cserepezés, amely ráadásul „épületidegen” és engedélynélküli, a szürke színe miatt. Megrzend érték: épület tömege, homlokzatai Javaslat: Memléki épülethez méltón a homlokzati tégladíszítéseinek láthatóvá tétele, a cserepezés egységesítése az összkép miatt.

 
Traun sírkápolna - törzsszáma: 11295

Traun Jakab ménesparancsnok és családjának sírkápolnája. A kápolna ellipszis alaprajzú, tömörfalas szerkezet, fehérre meszelt falú, alacsony épület. A homlokzati részen 8 díszít pillér vonul körbe, szabályos, szimmetrikus elosztásban. A pillérközök tükrös-falsávos kiképzések. A homlokzat díszes, húzott tagozatokkal, párkányzattal és lábazattal rendelkezik Az épület bejárata a hosszabbik tengelyben, két pillér között nyílik. Az ajtónyílás egyenes záródású, feketére mázolt kovácsoltvas kapu zárja, mely csukott állapotban is belátást biztosít a kápolnába. Az épület boltozatos lefedés, kívül enyhén kiemelked kis kupola zárja, rajta kovácsoltvas kereszttel. Az épületet 2005-ben vetették alá teljes körfelújításnak, így az jelenleg kifogástalan állapotban van.

 
TERMÉSZETI ÉRTÉKEK:
 
Ménesudvar - Indiai eredetű platánfa (Platanus acerifolia) - törzsszáma:

A Ménesbirtok udvarán látható az 1819-ben ültetett, gyönyörű látványt nyújtó indiai eredetű platánfa. A legenda szerint kezdetben, hogy gyorsabban nőjön és fejlődjön, a levágott hízómarhák vérével öntözték meg időnként. Védett!

 
Kocsányos tölgy - (Quercus robur)

32-es major
- 11 darab 120 éves fák kerülete 380 cm, magassága 20-25 m.Védettek!

6-os major
- 7 darab 120 éves fák kerülete 420 cm, magassága 20-25 m. Védettek!

48-as major
- 15 darab 180 éves fák kerülete 405 cm, magassága 20-25 m Védettek!

Rajta erdő
- 1 darab 180 éves fa kerülete 420 cm, magassága 30-35 m. Védett!

29-es erdő
- 1 darab 250 éves fa kerülete 433 cm, magassága 25-30 m. Védett!

 
Jegenyenyár - (Populus nigra)
Kamaráspuszta
- Több egyed kora 70-80 év, kerületük 300-400 cm, magasságuk 20-30 m. Védettek!