A VÁROS- ÉS KÖRNYEZETVÉDÕ EGYESÜLET

A L A P S Z A B Á L Y A

Az Egyesület 1989. december 20-án megtartott alakuló közgyûlése által alkotott és a Záradékban felsorolt közgyûlésein módosított alapszabályát az alábbiak szerint fogadta el:

I.

Általános rendelkezések

l. §

Az Egyesület neve, székhelye, elérhetõsége, címere, jelvénye, bélyegzõje, számlavezetõje és számlaszáma

Az egyesület neve: Város- és Környezetvédõ Egyesület

Jogállása: jogi személyiséggel rendelkezõ, közhasznú szervezet

Székhelye és címe: Mezõhegyes, Vörösmarty utca 6.  5820.

E-mail címe: vvmezoh@csoki-net.hu                         

Honlapja: www.mezohegyes.hu/varosvedok

Mûködési területe: Mezõhegyes város közigazgatási területe

Címere, jelvénye: Mezõhegyes jelképei: pajzs alakú kettéosztott mezõben, felül a Hild kapu, alatta az ágaskodó ló körirata: "Város- és Környezetvédõ Egyesület Mezõhegyes”.

Bélyegzõje: A fenti címer, kör alakú bélyegzõben, a bélyegzõ külsõ kerülete mentén a felirat: "Város- és Környezetvédõ Egyesület Mezõhegyes".                                    

Számlavezetõ pénzintézete: Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet, Mezõhegyes, Butik sor 

Számlaszáma: 53300081 - 11048493 – 00000000 

Adószáma: 19056339 – 1- 04

2. §

Az Egyesület célja, tevékenysége, közhasznúsági funkciója

l. Az Egyesület önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezõ szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljai elérésére szervezi tagjait, tevékenységét.

2. Az Egyesület abból a célból alakult, hogy segítse a város építészeti, környezeti és természeti értékeinek megõrzését, korszerû és esztétikus fejlõdését, szépítését. Ápolja a lakóhely hagyományait, szellemi örökségét, védje erkölcsi tisztaságát, erõsítse a lakosság szeretetét szülõhelyéhez, otthont adó környezetéhez.

3. Az Egyesület a helyi önkormányzattal és annak szerveivel, a gazdálkodó szervekkel, az intézményekkel és más társadalmi szervekkel együttmûködve, azok erkölcsi és anyagi hozzájárulását összehangolva, a lakosság közremûködéséhez megfelelõ szervezeti és anyagi feltételeket teremt.

4. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és tõlük támogatást nem fogad el, továbbá nem folytat pártpolitikai tevékenységet, országgyûlési képviselõi, megyei, fõvárosi önkormányzati választáson nem állít jelöltet.

5. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet.

6. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt kizárólag városvédõ, városszépítõ, illetve környezetvédelmi jellegû feladatok, tevékenységek támogatására fordíthatja.

3. §

Az Egyesület, mint közhasznú szervezet szolgáltatásainak igénybevételi módja

1.Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból, melyeknek idénybevételi módja, különösen:

a)      Közgyûlésein, elnökségi ülésein történõ megjelenés alakalmával.

b)     A kiadmányok megvásárlásával.

c)      A szervezett elõadásokon, rendezvényeken való részvétel keretében.

d)     Az Egyesület felhívásaihoz csatlakozással.

2. Az Egyesület a fenti céljai megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységi körökben végzi munkáját:

a)      tudományos tevékenység, kutatás,

b)     nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

c)      kulturális tevékenység,

d)     kulturális örökség megóvása,

e)      mûemlékvédelem,

f)       környezetvédelem.

3. Részt vesz a várost érintõ programok kialakításában, azokról társadalmi vitákat szervez, megteremti a nyilvánosságot a programok végrehajtásához is,

4. Részt vesz a város történeti, építészeti, településszerkezeti és természeti értékeinek feltárásában. Társadalmi eszközökkel is védelmezi azokat és közremûködik fenntartásukban. 5. Kiadványok, képeslapok, ajándéktárgyak készítésével és terjesztésével, elõadások segítségével tájékoztatja a közvéleményt lakóhelye értékeirõl és azok állapotáról,

6. Kezdeményezi a város szépítését, fásítását, parkosítását, virágosítását. Ennek érdekében telepítési és fenntartási akciókat szervez. Szervezi a lakosság önkéntes társadalmi munkáját és anyagi hozzájárulását lakóhelye védelmében, szépítésében és fejlesztésében. Fellép a település környezete és tisztasága érdekében,

7. Elõmozdítja a "Falusi Turizmus" kialakítását, fellendítését, az idegenforgalmi vonzerõ növelését,

8. Az Egyesület szervezeti kereteiben, az állampolgárok és a jogi személyek részvételével, azok közvetlen érdekeltsége alapján meghatározott célokra alapok és/vagy társulások, együttmûködések létrehozását kezdeményezi, részt vesz mûködtetésükben.

9. Csatlakozik:

A Város- és Faluvédõk Országos Szövetségéhez.

A Civil Szervezetek Békés megyei Szövetségéhez.

10. Feladataival összefüggésben nemzetközi kapcsolatokat tart fenn.

II.

Az Egyesület tagsága

4. §

Általános szabályok

1. Az Egyesület tagja lehet bármely állam polgára, feltéve, ha betöltötte a 14. életévét és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

2.  Az Egyesületnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek.

a)      Jogi személy pártoló tagviszonyt létesíthet.

b)     Az Egyesület közgyûlése tiszteletbeli tag címet annak a természetes személynek adományozhat, akinek életmûve az Egyesület céljait szolgálja, azokkal egyezik, illetve ezek megvalósítása érdekében kiemelkedõ munkát végeztek.

3. Az Egyesület munkáját a tag adományokkal, alapítványokkal és más felajánlásokkal segítheti.

4. Külön szabályozás nélkül, bárki - természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vállalkozó, stb. - az Egyesület javára szóló felajánlását - eseti, anyagi hozzájárulás, fizikai munka végzése, szellemi tevékenység, tárgyi adomány, stb. - az Elnöknél, vagy az õt helyettesítõ alelnöknél teheti meg, melyet adott esetben rögzíteni kell megállapodásban is.

5.  A tagsági jogviszony létesítésének feltétele, hogy a jelölt írásban kérje felvételét az Egyesületbe, és annak alapszabályát magára nézve kötelezõnek ismerje el.

6.  A belépési nyilatkozatot az Egyesület elnökségéhez kell benyújtani. A felvétel tárgyában az elnökség 30 napon belül dönt.

7.  A felvételi kérelem elutasítását írásban kell közölni és indokolni.

8. Ajelölt, az elutasítás kézhezvételétõl számított 30 napon belül, az Egyesület közgyûléséhez panaszt terjeszthet elõ.

9.  Az Egyesületi tagságról szóló igazolványt az Egyesület elnöke írja alá, és adja át az új tag részére.

5. §

Az egyesületi tag jogai

1.  Részt vehet az Egyesület tevékenységében, rendezvényein,

2.  Választhat és választható az Egyesület szerveibe. Elnökségi tagnak csak nagykorú személy választható,

3.  Javaslattételi, véleményezési, hozzászólási és szavazati jogát gyakorolhatja az Egyesület közgyûlésén,

4.  Minden tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság elõtt megtámadhatja az Egyesület bármely szervének törvénysértõ határozatát.

6.§

Az egyesületi tag kötelezettségei

1. Köteles betartani az alapszabályt.

2. Idõben eleget kell tennie tagdíj befizetési kötelezettségének.

3. Kötelessége az egyesületi vagyon megóvása, gyarapítása

4. Az Egyesület céljának szellemében tevékenykedni.

7. §

Tagdíjak

1. Az éves tagdíjakat a közgyûlés határozza meg.

2. A tagdíjakat legkésõbb a tárgyévet követõ február végéig kell befizetni.

8. §

A tagsági jogviszony megszûnése

1. Megszûnik a tagsági jogviszony:

a)      a tag kilépésével,

b)     a tagok sorából való törléssel,

c)      kizárással,

d)     a tag halálával,

e)      az Egyesület megszûnésével.

2. Akilépési szándékot az elnökségnek kell írásban benyújtani, tudomásul vétel végett.

3. Azt a tagot, aki írásbeli felhívásra tagdíját a felszólításban meghatározott határidõn belül nem fizeti meg, a közgyûlés törölheti a tagok sorából.

4. Az Egyesület közgyûlése azt a tagot zárhatja ki soraiból, aki az Egyesület tagságára méltatlan, az Egyesület céljával ellentétes magatartást tanúsít, vagy durván megsérti a társadalmi együttélés szabályait, továbbá, ha tagsági jogviszonya létesítését kizáró ok következik be.

5. Mind a törlésrõl, mind a kizárásról a közgyûlés döntését követõen, az elnökség írásban értesíti a tagot.

III.

Az Egyesület szervezete

9. §

Az Egyesületet alkotó és mûködtetõ szervek

A közgyûlés

Az elnökség 

Az ellenõrzõ bizottság

Az Egyesület közgyûlése

10. §

A közgyûlés és összehívása

1. Az Egyesület legfelsõbb, vezetõ szerve a tagok összességébõl álló közgyûlés, melyet az elnökség szükség szerint, de évente legalább egyszer köteles összehívni.

2. Aközgyûlést össze kell hívni akkor is, ha ezt a bíróság elrendeli, illetõleg a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével indítványozza.

3. Aközgyûlésre szóló meghívót, írásban, a napirendek feltüntetésével, az ülést megelõzõen legalább 7 nappal korábban kell a tagok részére kézbesíteni. Ezzel egyidõben a Honlapon közzé kell tenni.

4. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyûlés

a)      kezdési idõpontját,

b)     helyét,

c)      napirendjét,

d)     azt, hogy a közgyûlés nyilvános, azon bárki megjelenhet.

11. §

A határozatképesség

1. Aközgyûlés akkor határozatképes, ha azon a tagsági jogaik gyakorlására jogosult tagok több mint a fele jelen van.

2. Aközgyûlés kizárólagos hatáskörébe utalt, a 12. § 1. - 4. és 8. pontjaiban meghatározott kérdésekben való döntéshez a határozatképes közgyûlésen jelenlévõ, tagsági jogaik gyakorlására jogosult tagok kétharmadának szavazata szükséges.

3. Aközgyûlés egyéb lényeges kérdésekben is kimondhatja a minõsített többségû szavazati arány szükségességét - egyszerû szótöbbséggel.

4. A közgyûlés, mint az Egyesület legfelsõbb szerve az Egyesülettel kapcsolatos bármely kérdést saját hatáskörébe vonhatja.

12.§

A közgyûlés kizárólagos hatáskörei

1. Az alapszabály megállapítása és módosítása

2. Az éves költségvetés meghatározása, a zárszámadás, a vagyonmérleg és a pénzügyi gazdálkodás ellenõrzésérõl szóló jelentés elfogadása.

3. Az Egyesület éves programjának meghatározása, az elnökség beszámolójának és közhasznúsági jelentésének az elfogadása.

4. Az Egyesületnek más egyesülettel, társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása és az Egyesület feloszlatásának kimondása.

5. Az Egyesület elnökségének, bizottságoknak, és az ellenõrzõ bizottságnak 5 évre történõ megválasztása. 

6. Kizárás és törlés.

7. Tagdíj meghatározása.

8. Az Egyesület megszûnése esetén dönt a vagyon felhasználásáról.

9. Örökös, tiszteletbeli elnöki cím adományozása

10. Tiszteletbeli tag cím adományozása

13. §

Az ülések és dokumentumaik nyilvánossága

1. A közgyûlés a közhasznú szervezetekrõl szóló l997: CLVI. tv. 7. § (l) bekezdése alapján, nyilvános ülést tart.

2. A beszámoló és a közhasznúsági jelentés nyilvános, anyagába bárki betekinthet a 16. § szerinti rendben, továbbá az Egyesület honlapján.

14. §

A döntéshozatal, a határozatok jelölése és nyilvánossága

1. A közgyûlés határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza, nyílt szavazással.

2. Az Egyesület bármely, jelenlévõ, szavazati joggal rendelkezõ tagja indítványára névszerinti vagy titkos szavazást kell tartani. Amennyiben ezen esetekben szavazategyenlõség következne be, a szavazást addig kell ismételni, míg eredmény nem születik, vagy a Közgyûlés le nem veszi napirendrõl véglegesen, vagy idõtûzéssel késõbbi alkalomra halasztva az ismételt tárgyalást, illetve döntést.

3. AKözgyûlés határozathozatalában való részvételre a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997: CLVI. Tv. 8. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. Nevezetesen: a Közgyûlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)      kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy

b)     bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatás.

4. Aközgyûlés döntései határozatok. A határozatban - szükség esetén - rendelkezni kell arról, hogy rendelkezéseit mikortól-meddig kell alkalmazni (a határozat hatálya).

5. Ahatározatok jelölése: évente eggyel kezdõdõ arab számozással, per a határozathozatal évszáma, görbe zárójelben a hó és nap feltüntetésével, melyet Közgyûlési határozat kifejezés követ. A közgyûlési határozat rövidítése: Kgy. hat. Minden határozatot a tartalommal egyezõ címmel kell ellátni. Példa a jelölésre: 1/2005.(II.23.) Közgyûlési határozat      

Az Alapszabály módosítása                                                            

6. A döntésekrõl nyilvántartást kell vezetni, és mind a papír alapú, mind az elektronikus adathordozón lévõ határozatokat 5 évre meg kell õrizni.

7. Ahatáridõ lejártát követõen a megsemmisítésérõl jegyzõkönyvet kell felvenni, feltüntetve a megsemmisítés idõpontját, helyét, a résztvevõk nevét, a megsemmisített dokumentumok nevét, illetve címét és számát. A jegyzõkönyvet a jelenlévõk aláírják.

8. Aközgyûlés döntéseirõl az elnökség, írásban tájékoztatja az érintetteket.

9. Mindazon döntéseket, melyek az Egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosak, vagy a lakosságot érintik az Egyesület honlapján közzé kell tenni, a határozatban megjelölt idõre.

15. §

A jegyzõkönyv

1. A közgyûlésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni.

2. A jegyzõkönyvet az Egyesület elnöke, a jegyzõ (bármelyikük akadályoztatása esetén, a közgyûlés által kijelölt két elnökségi tag) és a közgyûlés által vita nélkül megválasztott két jegyzõkönyv-hitelesítõ ír alá.

3. A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell a közgyûlés döntéseit, a döntést támogatók, illetve ellenzõk, valamint a szavazástól tartózkodók számának feltüntetésével, névszerinti szavazás esetén a személyeket és döntésüket.

4. Mind a papír alapú, mind az elektronikus adathordozón lévõ jegyzõkönyvek határidõ nélkül õrzendõk.

5. A jegyzõkönyvet, a napirendek írásos anyagait az Egyesület Honlapján – legalább egy évre – közzé kell tenni.

16. §

Betekintési jog gyakorlása az Egyesület irataiba

1. Az Egyesület irataiba betekintési joga van:

a)      a tagnak, korlátozás nélkül,

b)     a nyilvános közgyûlési dokumentumokba, valamint az Egyesület, mint közhasznú szervezet mûködésével kapcsolatosan keletkezett iratokba - bárkinek,

c)      zárt ülések dokumentumaiba jogszabályi felhatalmazással rendelkezõ szervnek,

d)     akinek, az iratbetekintésre vonatkozó jogszabály figyelembe vételével az elnök, írásban engedélyezi.

2. Az Egyesület teljes iratanyaga az Egyesület elnökénél, vagy jegyzõjénél tekinthetõ meg, elõzetes idõegyeztetés alapján, a betekintési jog szabályai szerint.

Az Egyesület elnöksége

17. §

Feladatköre, létszáma, összetétele, összeférhetetlenségi szabályok

1. Az Egyesületet a két közgyûlés közötti idõszakban az elnökség képviseli és irányítja, valamint szervezi annak munkáját.

2. Az elnökség elnökbõl, alelnökbõl, gazdasági vezetõbõl, jegyzõbõl
és további egy tagból álló, öttagú testület.

3. Az elnökség tagjait a közgyûlés tagjai sorából választja meg.

Az elnökség tagja magyar állampolgár lehet.

4. Gazdasági vezetõt csak megfelelõ végzettséggel bírók közül lehet választani.

5. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat, a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997: CLVI. tv. 9. §-a tartalmazza, mely figyelembe vétele kötelezõ a jelöltekre, a választásra és a megválasztottakra nézve. Nevezetesen:

a)      Nem lehet az egyesület elnöke, az elnökség tagja, hozzátartozója az ellenõrzõ bizottság elnöke vagy tagja;

b)     A közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig - vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki;

c)      A vezetõ tisztségviselõ, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

18. §

Az elnökség hatásköre

 
1. A közgyûlés összehívása, elõkészítése.

2. Éves beszámoló készítése, az Egyesület mûködésérõl, az egyesületi vagyon felhasználásáról, a közhasznúsági jelentés elõkészítése és közgyûlés elé terjesztése, közgyûlési jóváhagyás céljából.

3. A közgyûlés határozatainak végrehajtása.

4. Az Egyesület képviselete.

5. Gazdálkodás az Egyesület vagyonával.

6. Két közgyûlés között az egyesület irányítása és munkájának szervezése.

7. Meghatározza a feladatköröket az alelnök vonatkozásában.

19. §

Az elnökség mûködése

1. Az elnökség szükség szerint ülésezik, de évente legalább 6 alkalommal ülést tart. Ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

2. Határozatait egyszerû szótöbbséggel hozza.

3. Az Elnökség határozathozatalában való részvételre a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997: CLVI. Tv. 8. § (1) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. Nevezetesen: az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)      kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy

b)     bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatás.

4. Határozatai jelölésére a közgyûlési határozatok jelölésére vonatkozó szabályt kell alkalmazni, a megfelelõ eltéréssel.

5. Az ülésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni, tartalmára a közgyûlési jegyzõkönyvek szabályai megfelelõen irányadók. A jegyzõkönyveket határidõ nélkül õrizni kell.

6. Az elnökség üléseire meg kell hívni az egyesület szerveinek vezetõit, tanácskozási joggal.

7. Az elnökség ülése általában nyilvános. Az elnökség üléseinek idõpontját és helyét közzé kell tenni az Egyesület Honlapján, az ülést megelõzõen legalább egy héttel.

20. §

Az Egyesület elnökségi tagjainak feladat- és hatásköre

1. Az elnök:

 a)      Képviseli az Egyesületet. 

b)     Összehívja az elnökség üléseit, az üléseken elnököl.

c)      Irányítja, az alelnök bevonásával a bizottságok tevékenységét.

d)     Ellenõrzi a testületek határozatainak végrehajtását.

e)      A költségvetés keretei között, érvényes kötelezettség vállalás alapján, utalványozási jogkört gyakorol, a gazdasági vezetõ ellenjegyzése mellett.

f)       Kötelezettséget vállal szerzõdések megkötésénél, a gazdasági vezetõ ellenjegyzése mellett.

 2. Az alelnök:

 a)      Az elnök távollétében: az elnök megbízása alapján helyettesíti az elnököt. Ha az elnök idõközben tisztségérõl leköszönne, vagy tagsági viszonya bármely módon megszûnne, az egyesület ügyeit a következõ közgyûlésig, az alelnök viszi.

b)     Az elnökség tagjaként:

1)      Segítséget nyújt az elnöknek feladatai ellátásához, az elnök, az elnökség megbízása alapján eljár az Egyesület ügyeiben.

2)      Feladatköre szerint végzik munkáját.

3)      Sürgõs bejelentés esetén intézkedik, döntéseirõl az alelnököt haladéktalanul tájékoztatja.

4)      Az elnök tartós távollétében, szerzõdéskötéseknél kötelezettséget vállalhat, a gazdasági vezetõ ellenjegyzése mellett.

5)      Érvényes kötelezettség vállalás, illetve a költségvetés keretei között, a gazdasági vezetõ ellenjegyzése mellett utalványozhat.

 
3. A gazdasági vezetõ:

 1. Az Egyesület gazdasági vezetõje pénzügyi- számviteli képesítéssel és felkészültséggel rendelkezõ személy lehet, aki

a)      intézi az Egyesület pénz- és hitelügyeit.

b)     tájékoztatja az elnököt, az elnökség tagjait és a tagokat az egyesület vagyoni helyzetérõl.

c)      vezeti a naplófõkönyvet, gondoskodik a tagdíjak beszedésérõl és nyilvántartásáról, felel a bizonylati fegyelemért.

d)     elkészíti az éves költségvetés és a zárszámadás tervezetét, valamint a vagyonmérleget.

e)      a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelõen elõkészíti a közhasznúsági jelentést, valamint pénzügyi beszámolót.

f)       a reá bízott vagyon tekintetében teljes anyagi felelõsséggel tartozik.

2. Agazdasági vezetõt - tartós távollétében - az elnökség egyetértésével, az általa kijelölt személy helyettesíti.

3. Idõközbeni lemondása, vagy tagsági viszonya bármely okból történõ megszûnése esetén, a helyettesítésre vonatkozó szabály érvényes, azzal, hogy a tisztség betöltetlenségétõl számított két hónapon belüli idõpontra a közgyûlést össze kell hívni, gazdasági vezetõ megválasztása céljából.

 4. A jegyzõ:

1. Gondoskodik az Egyesület dokumentumainak elkészítésérõl, a törvényesség betartásáról, az adminisztráció vitelérõl.

2.   Nyilvántartást vezet a közgyûlés határozatairól.

 
5. Az elnökség tisztség nélküli tagja:

Hozzáértésével, szakértelmével segíti az Egyesület, illetve az elnökség munkáját. Az Egyesület bármely szerve, tisztségviselõje megbízása, vagy önkéntes vállalása alapján önálló felelõsséggel végezi, illetve koordinálja az adott feladat elvégzését.

 
21. §

Bizottságok, tagozatok

 1. Az Egyesület közgyûlése meghatározott feladatok ellátására, bizottságokat, míg meghatározott korosztály számára, tagozatot (tagozatokat) hozhat létre, - az Alapszabály egyidejû módosítása mellett. Felkéri és megbízza a bizottság elnökét és tagjait, a tagozat vezetõjét és meghatározza a feladatellátásukhoz szükséges hatáskört.

2. A bizottságok és tagozatok éves munkaterv alapján tevékenykednek. A munkatervet az elnökség hagyja jóvá.

3. Tevékenységükrõl a közgyûlésnek számolnak be, évente legalább egyszer.

4. Szervezetüket, munkamódszerüket, az Alapszabályban rögzítetteken túl, maguk határozzák meg.

5. Az Egyesületen belül ifjúsági tagozat mûködik, mely a 18 év alatti fiatalok bevonásával vesz részt az Egyesület munkájában.

a)      Célja, hogy megismertesse és megszerettesse a fiatalokkal a város épített és természeti környezetét, tudatosítsa ezek értékét, megóvásuk fontosságát.

b)     A tagozat vezetõje, vezetõi e cél érdekében fejti(k) ki tevékenységüket, a tagozatban tevékenykedõ fiatalok testi és lelki épségéért teljes felelõsséggel tartozik, illetve tartoznak.

22. §

Az ellenõrzõ bizottság

 1. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet, mûködésének, valamint pénzügyi, gazdasági tevékenységének ellenõrzése és felügyelete érdekében tagjai sorából, egy elnökbõl és két tagból álló ellenõrzõ bizottságot választ. Az ellenõrzõ bizottság elnöke és tagja magyar állampolgár lehet.

2. Az összeférhetetlenség szabályait az ellenõrzõ bizottság tagjainak megválasztása során is figyelembe kell venni. Az 1997. évi CLVI. törvény 8. § (2) bekezdésére tekintettel nem lehet az ellenõrzõ bizottság elnöke vagy tagja,

a)      az Egyesület elnöke és az elnökség tagja, illetve az a személy, aki

b)     a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c)      a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatást -, illetve

d)     az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

3. A bizottság év közben céljelleggel alkalomszerûen, zárszámadáskor átfogó jelleggel ellenõriz. A közgyûlésnek az éves elnökségi és pénzügyi beszámoló alkalmával jelentést tesz a vizsgálatok eredményérõl.

4. Ellenõrzi, különösen:

a)      az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerû mûködését;

b)     a közgyûlés és az elnökség határozatainak végrehajtását;

c)      a költségvetés végrehajtását, a bizonylati fegyelmet, a pénzkezelés szabályosságát.

5. A bizottság ellenõrzése során a vezetõ tisztségviselõktõl jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

6. Az ellenõrzõ bizottság tagja a közhasznú szervezet elnökségi ülésén tanácskozási joggal részt vehet. Részt vesz, ha jogszabály így rendelkezik.

7. Az ellenõrzõ bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetõ szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a)      a szervezet mûködése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértõ esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetõ szerv döntését teszi szükségessé;

b)     a vezetõ tisztségviselõk felelõsségét megalapozó tény merült fel.

8. Az intézkedésre jogosult vezetõ szervet a felügyelõ bizottság indítványára - annak megtételétõl számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidõ eredménytelen eltelte esetén a vezetõ szerv összehívására a felügyelõ bizottság is jogosult.

9. Ha az arra jogosult szerv a törvényes mûködés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelõ szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

10. A bizottság szükség szerint, de évente legalább két alakalommal ülést tart.

a)      Üléseit a bizottság elnöke hívja össze, akadályoztatása esetén a bizottság saját ügyrendjében meghatározottak szerint kell eljárni.

b)     Ülése akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

c)      Döntéseit ülésein hozza, egyszerû szótöbbséggel.

d)     Ügyrendjének további szabályait - a 11. pontra is tekintettel - maga állapítja meg.

11. A bizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)      kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy

b)     bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatás.

 
IV.

Az Egyesület gazdálkodása

 
23. §

Az Egyesület vagyona, a pénzkezelés szabályai

 1. Az Egyesület vagyona a tagok által fizetett tagdíjakból, a jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, pályázatokon nyert, pénz- és egyéb tárgyi eszközökbõl és az Egyesület saját vállalkozásainak bevételeibõl képzõdik.

2. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjat kötelesek megfizetni, saját vagyonukkal az Egyesület tartozásaiért nem felelnek.

3. Az Egyesület vagyonát a közgyûlés által elfogadott költségvetés szerint lehet felhasználni.

4. Az Egyesület pénzforgalmát a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet vezeti.

5. Utalványozási joggal Kerekes György elnök (lakik: 5820. Mezõhegyes, Vörösmarty utca 6.), vagy Krucsóné Gergely Erzsébet alelnök (lakik: 5820. Mezõhegyes, Jókai utca 2/a.) bírnak, Házi András gazdasági vezetõ (lakik: 5820. Mezõhegyes, Gárdonyi utca 12/a.) ellenjegyzése mellett.

6. Az utalványozásra jogosultak az Alapszabállyal ellentétes, vétkes károkozásuk esetén teljes személyes anyagi felelõsséggel tartoznak.

7. Az Egyesület házipénztárában jogszabály által megállapított készpénz õrizhetõ. A pénzkezelésrõl a "Pénzügyi, gazdasági szabályzat" rendelkezik.

8. Agazdálkodásért, a pénzügyi fegyelem betartásáért az Egyesület elnökének, az alelnöknek a gazdasági vezetõvel egyetemleges a felelõsségük.

 
Z Á R A D É K

 Az Alapszabályt az Egyesület 1989.december 20-án megtartott alakuló közgyûlése elfogadta.

Az Alapszabályt a közgyûlés módosította és elfogadta a módosításnak megfelelõ szövegezéssel:

1.        1995. február 23-án,

2.        1999. február 11-én,

3.        1999. október 5-én,

4.        2005. február 23-án,

5.        2006. március 10-én,

6.        2007. április 15-én és

7.        2009. március 10-én.

Mezõhegyes, 2009. március 10.                                             

Kerekes György  sk.
elnök